Nagykun bio rizs "a" 500 g

Magyarországon, ökológiai gazdálkodásban termett rizs.

A magas rost- és ásványianyag-tartamú, alacsony glikémiás indexű egészséges szénhidrátforrás.

A rizs ezüst hártyáját és csíráját is tartalmazó BIO barnarizs.

A barna rizs amellett, hogy a szervezet működése szempontjából hasznos vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, magas rosttartalmának köszönhetően az emésztési folyamatokra is jó hatással van.

A rizs csíraképes!

Barna rizs elkészítés javaslat:

Hagyományos főtt rizs.

Elkészítési idő: 30 perc

Egy bögrényi rizst vízzel átmosunk és lecsepegtetünk.

Az így előkészített rizst kevés olajon megpirítjuk, közben 2,5-3- szoros mennyiségű vizet felteszünk forrni kevés ételízesítő hozzáadásával.

Az üvegesre pirított rizst felöntjük a zubogó forró vízzel, és egy cikk hagyma hozzáadása után készre, pergősre főzzük.

A rizs termesztése Kisújszállás határában történik, és helyben, a rizshántoló és csomagolóüzememben készül el a késztermék is. Itt egy kézben megvalósul az elvárható élelmiszerbiztonsági követelmény: a termék nyomonkövethetősége a szántóföldtől az asztalig.

A rizs a búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka (a megtermelt rizs 95%-át közvetlenül emberi fogyasztásra használják fel). Kitűnő az emészthetősége, a szemben lévő fehérje csaknem teljes értékű, sok E és B vitamint tartalmaz. A rizs őshazája Délkelet-Ázsia, Magyarországon a XVIII. században kezdődött termesztése.

Az első kísérleti telepet a Türr István (1825–1908) nevével is fémjelzett Ferenc-csatorna (Duna–Tisza–Duna-csatorna!) Társulat építtette Verbászon, 1889-ben. A telepítést Gerster Béla csatornaépítő irányította, hamarosan rá kellett döbbennie azonban, hogy a kezdetben bő hozamú növény vetésforgó nélkül elveszti termőképességét. Elgondolásai nagyot lendítettek a Kárpát-medencei rizstermesztésen. 1890-ben már 170, holdankénti 2,1– 4,3 tonna körüli mennyiséget takarítottak be. A párizsi világkiállításon 1900-ban aranyérmet nyert a magyar hántolatlan rizs. Egyre minőségibb rizsfajtákat fejlesztettek ki a kutatók, leginkább a Szegedi Növénynemesítő Intézet jeleskedett e téren. A világháborúk ideje alatt visszaeső termesztés a szocialista érában új lendületet kapott. Az egzotikus növényekben is önellátásra törekvő Magyarországon 1950-ben ötven-hatvanezer hektárt kitevő rizstábla volt.